2015. augusztus 24.

Így láttam a Mesterségek Ünnepét

Így láttam a Mesterségek Ünnepét

mestersegek_unnepe27.JPGÖsszefoglalom hogy láttam idén a mesterségek Ünnepét.

mestersegek_unnepe8.jpgKomoly fényképezőgépet nem vittem magammal, pénteken négy órát kellett volna cipelnem, vasárnap hatot. Ezt nem vállaltam, így csak a mobilommal fotózgattam, de talán ezek a képek is beszédesek.mestersegek_unnepe7.jpgAz idei kiemelt téma a pásztorkodás és a pásztor népművészet volt, ebbe a kategóriába pedig beletartozik a gulyás, a csikós, a juhász és a kondás is, illetve e foglalkozások tárgyi kultúrája. mestersegek_unnepe21.jpgNoha az állatok felügyeletével megbízott pásztorok jobbára maguk készítették tárgyaikat, speciális tudás kellett azonban a juh gyapjából a szűr, a guba, a pásztorkalap és az állatok által használt, fémből készült csengők, kolompok elkészítéséhez.
mesetrsegek_unnepe2.jpgÍme egy apró részlet egy szűrből, amiből képet ad arról, milyen részletgazdagon voltak hímezve ezek a kabátok.mestersegek_unnepe1.JPGA Mesterségek Ünnepén kiderült, hogy e tárgyi kultúra mesterei, még alkotnak. A balmazújvárosi kalaposmester, Mihalkó Gyula mindenképp, ez a stand az ő munkáiból adott ízelítőt.

mestersegek_unnepe4.JPGAz én kedvencem a kisbíró kalap ezzel a bordűrrel. A kalap magas, hogy az általában alacsony kisbírót magasabbnak láttassa. Félrecsapott viselése (lásd a képen) némi kivagyiságot rejtett magában - tudtam meg a standon egy ráérős beszélgetés keretén belül ettől a hölgytől.mestersegek_unnepe5.jpgSzintén kellemes beszélgetésben és műhelymunkában volt részem a hollókői Kézműves Nyomdaműhely standjánál.mestersegek_unnepe15.JPGEbben a rögtönzött nyomdászműhelyben a régi, magasnyomású technikát ismerhették meg a látogatók és azok, akik hiszik annak igazát, hogy a nyomtatás és úgy ámblokk a print világ nincs a halálán. E fenti kép érdekessége, hogy a koponya rajzolatát régi ólombetűk adják.
mestersegek_unnepe9.jpgMivel magam is nagy barátja vagyok a printnek, természetesen vásároltam két plakátot, egyet ebből a fentiből, egyet pedig ebből a lentiből, ezeket hamarosan képkeretezővel be is kereteztetem.mestersegek_unnepe16.JPGA műhelyben saját nyomásra is lehetőség volt, ezt a rézkarcot lehetett papírra varázsolni. Az aktivitás ingyenes volt, becsületkasszába lehetett pénzt dobni annak, aki úgy gondolta. Én pedig gondoltam.mestersegek_unnepe13.JPGmestersegek_unnepe12.jpgmestersegek_unnepe11_1.jpgmestersegek_unnepe10.jpgKedvenc kékfestő familiám, Kovácsék idén nem hozták a bemutatóműhelyüket, de rengeteg gyönyörű anyagot és készterméket igen. Kék alapon fehér nyomatokkal, de megjelent a kéken a rózsaszín minta is.mestersegek_unnepe18.JPGHovatovább megcsodálhattam pár új mintát is. Közülük ez a kedvencem.mestersegek_unnepe6.JPGA tetthelyről egy szoknyával távoztam, illetve egy bordűrös anyaggal, amiből majd ruhát varratok.mesetersegek_unnepe17.JPG

Kádár Ferkó fotószínházába betérni mindig óriási öröm. Már fotózkodtam egy századelős disznóvágás szereplőjeként, ezúttal fejőnőnek öltöztem. Ferkó a fotózkodáshoz korhű kellékeket, jelmezeket is ad, amit a saját ruhára kell felvenni, ettől az ember testesebbnek hat, de egy ilyen jó fotóért az ember szívesen félredobja a skrupulusait.mestersegek_unnepe19.JPGA ponyvára nyomott kép elé kell beállni, Ferkó instruál, majd eltűnik  háromlábú fotómasinája mögött, bebújik a lepel alá, és repül a kismadár. Ezek csak werkfotók, a kinymtatott kép szépia lesz és egy papírkeretbe kerül a helyszínen.mestersegek_unnepe20.JPGS, hogy mi tetszett még a vásárban? Például a már jól ismert arcok, akiket ismerősként üdvözlök, például a manufakturális könyvkötőműhely tulajdonosait, Bomoart Karcsit és feleségét, akik a nyár újdonságaként ezt a süteményespapírt hozták ki.mestersegek_unnepe24.jpgAmi visszakösznhet napló, fotóalbum, recepteskönyv vagy bármilyen szép füzet borításaként, de maradhat szimplán csak csomagolópapír is, mondjuk a gyerekek bekötendő iskolai füzetéhez.mestersegek_unnepe25.jpgTetszett továbbá a vásár nyugalma, illetve hogy jóízű beszélgetéseket lehetett folytatni teljesen idegenekkel. Ki lehetett próbálni egy csomó szakmát, hovatovább a kulisszák mögé lehetett pillantani.mestersegek_unnepe22.JPGJó volt látni, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre, illetve esetenként azok modernizált változataira van igény.mestersegek_unnepe26.JPGErre talán jó példa, hogy ezt a falvédőt nem tudnám elképzelni a lakásomban, akármekkora poén is.mestersegek_unnepe28.JPGDe hűtömágnessé képzett miniatürizált változatát már igen.meseteresgek_unnepe18.JPGA vásár nagyon jól szervezett, kellemes élmény volt. Kár, hogy csak évente egyszer élvezhető. mestersegek_unnepe23.jpg

Ha tetszett a poszt, csatlakozz te is az Otthon édes Facebook közösségéhez: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében az Értesítéseket kérek fület, mert csak így jutnak el hozzád a friss tartalmak. 

Fotók: Otthon édes, Szabó Patrícia

A bejegyzés trackback címe:

http://otthonedes.blog.hu/api/trackback/id/tr897730144

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Él és virul a magyar sajtkultúra 2015.08.25. 14:04:53

Augusztus 20-án, az Államalapítás Ünnepén, azaz tegnap kezdetét vette a Mesterségek Ünnepe, és vele együtt a Magyar Kézműves Sajtok Utcája is. Gyakran hallom szkeptikusoktól, hogy a "magyar sajtkultúra nem létezik". Ezt a borúlátó nézetüket arra a t...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

belle la vie 2015.08.24. 14:49:45

Nagyon tetszettek a képek és tényleg jó lenne eljutni ide egyszer.

zsurzsenka 2015.08.25. 17:06:48

Jaj de jó ez az összeállitás! Ha van valami rendezvény, amit hiányolok (nem Magyarországon élek), és képes lennék a tömegiszonyomat leküzdeni, akkor az a Mesterségek Ünnepe. Kovácséktól van teritőm hozzávaló szalvétákkal. Baráti összejövetelekkor, ünnepekkor mindenki azt csodálja. :)