Kiemelt

2013. március 30.

Ki mit tud a Húsvétról

Ki mit tud a Húsvétról

A Húsvéti dekorálás alkalmával nyuszik, napos csibék, báránykák kerülnek elő a dobozok mélyéről. Ezeket automatikusan pakolnánk a jól megszokott helyükre: asztalra, ajtóra, párkányra. De vajon tudjuk, mik ezek a jelképek? Most ennek járunk utána.Husv1.jpg

Barka: egyfelől a kiskutyám, másfelől jellegzetes húsvéti jelkép és dekoráció. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap a templomban. A kiskutyám is erről a selymes tapintású növényről kapta a nevét, a képen Aleszja Popovát megszégyenítő pozitúrában alszik. Álmában valószínűleg balettáncosnak képzeli magát...IMG_1977.jpg

A tojásfa legismertebb dekorációs formáját a német területekről vettük át. Egy nagy csokor barkát vázába teszünk, arról tojásokat lógatunk, és ezzel létre is hozzuk a tojásfát, ami ténylegesen olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna. A megszentelt barkát a hívek az előbbi feldolgozási mód mellett otthonukban gondosan megőrzik, és valamelyik kép háta mögé szúrva tárolják, bízva abban, hogy az ág erőt és védettséget biztosít neki.IMG_2407.JPG

Tojás: a tojás ősi termékenységszimbólum, a születés, a teremtés, a megújulás jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is a sírjából az emberek megváltására. Piros színében azért is közkedvelt a megfestése, mert Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ritkán szerepel azonban egymagában.Husv2.jpg

Dekorációként gyakran látható mellette a népművészet más alkotása: kendő, terítő, kézimunka. Kosárba helyezve nemcsak jól mutat, de így van természetes közegében. A mai tojástartók bevezetése előtt abban volt a helye, s ez olykor kifejezetten arra a kosárra emlékeztet, amelyben az emberek húsvétkor az ételeket viszik megszenteltetni a templomba.Husv4.jpg

Bárány: a húsvéti bárány a fegyvertelenség szimbóluma a vadállatokkal szemben. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak istennek, és bárányvérrel kenték be a házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt.Husv7.jpg

Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon, szalvétákon még mindig sűrűn találkozni vele.Husv6.jpg

Húsvéti nyúl: eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a 19. század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbóluma, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi tojja” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis kosárkában helyeznek el.nyul3.jpg

Hogy ez a képtelenség, honnan jött, annak eredete bizonytalan. Egy elmélet szerint ógermán legenda él tovább a tojást rakó nyúlban: a tapsifüles az ősidőkben madár volt, de magára haragította az alvilág istennőjét, aki nevetséges, nagy fülű lénnyé változtatta. Ezért ugrál a nyúl, mint sok madár és ezért tojik tojást is... Egy kevésbé misztikus verzió szerint egyszerű félrefordításról van szó, a németeknél eredetileg a gyöngytyúk tojta a hímes tojást.Husv9.jpg

A németben mindössze egy betű különbözteti meg a nyulat a gyöngytyúktól, valaki pedig félrefordította a szót. A legkevésbé izgalmas nézet szerint egyszerűen összeolvadt két húsvéti szimbólum, a nyúl és a hímes tojás. A nyusziábrázolás leginkább a csokoládéipart ihlette meg. Aki megvan élő nyúl nélkül, jobbára csokoládé formájában veszi magához a nyulat ünnepek idején.Husv8.jpg

Csibe: a tojásból előbújó új élet szimbóluma, a megújulás jelképe. A képeslapipar gyakran kosárban ülve – hiszen a kotlós tyúk kosáron ülve költött –, s nemegyszer több tojással körülvéve ábrázolja. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt „tojástestvérekre”, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép.Husv10.jpg

Virágok: a tavaszi kerti virágok és virágzó ágak egymagukban is tavaszi-húsvéti jelképként hatnak, és igen gyakran társulnak a már eddig említett ünnepi jelképekhez, díszítve a húsvéti csendéleteket, erősítve és gazdagítva velük a tavaszünnepi jelképvilágot. A tipikus húsvéti kompozíció alapdarabja a barka, az aranyág, hagymás növényként a húsvét- vagy feltámadásvirágként is ismert nárcisz, a jácint, a tulipán, a fürtös gyöngyike. Utóbbiak összeültetése egy kerek vagy hosszúkás virágos tálba a természet nyiladozását, újjáéledését jelképezi.Easter11.jpg

Kereplő: szinte mindenki hallotta már a mondatot: „A harangok Rómába mentek”. Valóban, húsvétkor nem hallhatunk harangszót, ahogy csend volt akkor is, amikor Jézus védelmében szólhatott volna valaki, de senki nem tette meg. A csend ezt jelképezi; a szenvedés idején kereplővel helyettesítették a harangok csengését, ezért látni olykor húsvéti képeslapokon csendéletek részeként kereplőt.Husv12.jpg

Fotó: Otthon édes, Flickr, Pinterest

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.